Sinney, Ferenc

Ferenc Sinnyei
colgado. Ferenc Szinnyei
Fecha de nacimiento 2 de abril de 1875( 02/04/1875 )
Lugar de nacimiento
Fecha de muerte 9 de noviembre de 1947( 09/11/1947 ) (72 años)
Un lugar de muerte
País Hungría
Esfera científica filología
alma mater
Logotipo de Wikisource Trabaja en Wikisource
 Archivos multimedia en Wikimedia Commons

Ferenc Sinnyei ( Húngaro Szinnyei Ferenc ; 2 de abril de 1875 , Budapest - 9 de julio de 1947 , ibíd.) - Científico y filólogo húngaro.

En 1894-1898 estudió en la Facultad de Filosofía de la Real Universidad Húngara de Ciencias en Budapest , especializándose en filología húngara y latina. En 1900 partió para un largo viaje a Italia. En 1907 fue elegido miembro correspondiente de la Academia Húngara de Ciencias , desde el 19 de mayo de 1914 - académico de pleno derecho [1] .

Autor de varios artículos en el Diccionario Enciclopédico Granada .

Actas

  1. Bacsányi Janos . Best, 1898.
  2. Jókai Mór kisebb alkalmi beszedei . Jegyzetekkel es bevezetessel ellatta. U.ott, incluso. (M. Konyvtar 175.).
  3. Népvilág Jókai elbeszélései. Bevezetessel es jegyzetekkel ellatta. U.ott, incluso. (M. Konyvtar 254.).
  4. Petőfi Sandor csaladi versei . Bevezetessel es jegyzetekkel ellatta. U.ott, incluso. (Magiar Konyvtar 158.).
  5. Nagy Ignacio . U. ott, 1902.
  6. A humorról szóló magyar elméleti irodalom . U. ott, 1903. (Különny. az Egyetemes Philologiai Közlönyből).
  7. Bacsányi Janos 1763–1845 . U.ott, 1904. Rajzokkal. (Magy. Tört. Életrajzok. Szélesebb alapon. Ism. 1905: Vasárnapi Ujság 11., Budapesti Hírlap 92., Hazánk 87. sz.).
  8. Arany Janos humorística . U. ott, 1905. (Különny. a Budapesti Szemléből).
  9. Arany: Toldi szerelmenek forrasai . U. ott, 1905.
  10. Unkarilaisen kirjallisuuden historia . (Un tortenete magiar de irodalom). Helsingfors, 1905. (Különny. az Yleisen kirjallisuuden historia cz.
  11. Una regencia . (A belső világ rajza a reg-ben. Pápa, 1907. Ért-ek a nyelv- és széptud. köréből XXIV. 8.) (újból Bp., 1926)
  12. Arany Janós . U. ott, 1909. (Költők es Irók).
  13. Arany tudományos munkássága . U. ott, 1909. (Különny. a Budapesti Szemléből).
  14. Geschichte der Ungarischen Literatur . Leipzig, 1909. (Sammlung Göschen. Katona Lajos egyetemi tanárral együtt.).
  15. Arany a compositióról. Best, 1908.
  16. Novellairodalmunk Josikaig . Uo., 1911. (Klny. ItK 6.)
  17. Tortenelem . 1.r. Ókorés kk.; 2.r. Újkor; 3.r. Legujabb kor. 1-3 fus. Uo., 1913.
  18. Josika Miklos . Uo., 1915.
  19. Ambrus Zoltán . Uo., 1918. (Klny. Irodt.)
  20. Justh Zsigmond . Uo., 1918. (Klny. B. Szle)
  21. Karman József es az Uránia névtelenjei . Uo., 1924.
  22. Kemeny Zsigmond munkássága a szabadságharcig . Uo., 1924. (SZIA nyelv-és széptud. o. felolvasásai I. 4.)
  23. Novella- es regényirodalmunk a szabadságharcig . 1-2. gato. Uo., 1925-26.
  24. Kisfaludy Karoly . Uo., 1927. (Irodt. Fuz. 19.)
  25. Novella- és regényrodalmunk az abszolutizmus korának elején . Uo., 1929.
  26. Elbeszélőink egymásrahatása a Bach-korszakban . Año, 1932. (Klny. ItK)
  27. Regi magyar elbeszelők . 1-2. gato. Bev. Uo., 1934. (Élő kv-ek, m. klasszikusok 59-60.)
  28. Az irodalmi elet a Bach-korszakban . Uo., 1937. (Klny. ItK).
  29. Novellaes regényirodalmunk a Bach-korszakban . Uo., 1939.

Notas

  1. ↑ Magyar Katolikus Lexikon. Szinnyei Ferenc Archivado el 19 de enero de 2018 en Wayback Machine .
  Ir al elemento de Wikidata